... de legalább az edzést megcsináltam:)

Szóval vannak napok (legalábbis nálam néha előfordulnak ilyenek), amiket nagyon vársz és alig bírsz aludni, annyira akarod, hogy elkezdődjön és drukkolsz neki, hogy jól sikerüljön, de aztán minden létező eleme elbaszódik és tök ostobának meg nullának érzed magad és legszívesebben elsírnád magad a nyílt utcán. Na, hát nekem a mai ilyen volt, és őszintén bevallva kicsit el is sírtam magam, egyszerűen csak összejöttek a dolgok és hajlamos vagyok arra, hogy elragadjon a hév és ha valami rosszul sikerül, akkor azt gondoljam ideig-óráig, hogy minden szar, ha meg jól, akkor azt, hogy minden teljesen csillámpónis. Aztán pár óra múlva visszatér az agyam, de addig igazi drámakirálynőként tudok szenvedni. Ráadásul az evés is hülyén jött ki, mert délután 14.00 után jutottam el először oda, hogy kajáljak ma valamit, de ez nem volt túl bölcs. Meg hát talán nem lepődtök meg, ha azt is elárulom, hogy ha nem eszek, akkor sokkal nehezebb velem:) Szóval biztos ez sem segített rá a hangulatomra. 

Na de sebaj, most már jobb, főleg, hogy a mai 3db, összesen 1 óra 2 perces edzésvideókat lenyomtam. Volt kettlebell (ez annyira nem jön be), volt kardió (amikor megláttam, hogy jumping jackelnem kell a kettlebell után, azt hittem tökön szúrom magam, mert persze megint most éjszaka edzettem és full álmos voltam, de azért jó volt:)) meg nyújtás a végére. A tudomány mai állása szerint a súlyom 83,0 kg volt és már nem írnék semmi mást, csak mutatnék egy halálosan cuki képregényt az edzés elkerülés és kifogáskeresés művészetének kapcsolatáról:) Jóéjszakát és boldog pénteket Nektek!:)