Ronda vagy? Kövér? Alacsony? Kicsi a farkad? Vagy egyik sem, de az önértékelésed nulla és nehezedre esik elfogadni magad? Akkor most Hozzád szólok! És persze azokhoz is, akik szeretnék megtudni mi megy végbe hasonszőrű ismerőseik lelkében.
Szóval az van, ha nem felelsz meg a társadalom szépség ideáljának és bármilyen külső jegyedből kifolyólag hátrányos helyzetben vagy, akkor első körben jó eséllyel az alábbi mentőötletekhez nyúlsz:
a.) barlangba költözöl vagy krumplis zsákkal habtesteden járod a világot
No, ha társas kapcsolatok kialakítása a célod, akkor ez nem nyerő opció. Ekkor szerencsére még mindig ott van két másik lehetőség:
b.) elmész gyorsan plasztikai sebészhez
c.) elkezdesz keményen kompenzálni.
Kompenzálsz, mivel azt hiszed, törlesztened kell a világ felé, ha már képtelen vagy megfelelni a ki nem mondott elvárásainak. Így elég gyorsan az alábbi szerepek kombinációjában találhatod magad.
1. Te leszel a Legjobbfej! Szórakoztató vagy,mindenhez van hozzáfűzni valód és bármiből viccet csinálsz. Ha kell másokból, de leginkább magadból, a saját károdra. Bármikor rád adhatják a csörgős sipkát, te vagy a falubolondja, a félkarod odaadnád azért, hogy megnevettess másokat. Mit számít, ha menet közben elhagyod a méltóságod...A lényeg, hogy viccet csinálsz magadból, mielőtt más tenné ezt meg.
2. Te leszel az Alkoholista! Introvertált szorongóknak ideális: az alkoholtól belazulsz, jól érzed magad, engedsz végre kicsit a gátlásaidon. Egyébként is köztudott, hogy szararc mindenki, aki nem iszik. Onnan tudod, hogy jó vagy ebben a szerepben, hogy mindig sikerül neked a legjobban lerészegedned a buliban, a felére nem is igazán emlékszel. De ne aggódj, annál inkább emlékezni fognak a többiek és vidáman fogják mesélni, hogy már megint mekkora marhaságokat műveltél. Az elején talán velük nevetsz, de mikor a 100. random embernek mesélik azt, amit te egyébként utólag kurvára szégyellsz, akkor lehet, hogy mérsékelten lesz őszinte a mosolyod. Az alkoholista szerepe sokszor összefügghet a Legjobbfej szerepével. Hiszen lássuk be, józanul nem művelsz annyi gáz dolgot, amikről évek múlva is lehet sztorizni...
3. Te leszel, Aki Mindenhol Ott Van! Akkor is, ha nem hívott senki. Egy programot sem hagynál ki, nehogy többet ne hívjanak el és szararc legyél, így is az átlagnál jobban kell megküzdened az elfogadásért. Te vagy az, aki első szóra ugrik, aki mindig ráér.
4. Te leszel az adakozó! Bárkit bármikor bármire meghívsz, gyakorlatilag társaságot vásárolsz magadnak. Kit érdekel, ha lerántanak és palimadárnak néznek, amíg nem vagy egyedül? Tökre olyan, mintha lennének barátaid... Még jó, hogy az illúziók megfizethetők.
5. Te leszel a Megbízható Lúzer! Sosem késel, időben ott vagy mindig, akkor is, ha tudod, hogy a másik késni fog és nem vesz annyira se emberszámba, hogy szóljon erről. Persze ezt a világért sem jegyeznéd meg neki, nehogy magadra haragítsd. Mindenki tudja, hogy veled bármikor bármit meg lehet csinálni következmények nélkül. Azt is tudják, hogy bármiben lehet rád számítani, te vagy az, akitől nem lehet olyan pofátlanul nagy szívességet kérni, amit ne tenne meg. A vesédet is csak azért nem adod oda, mert még nem kérték. Ha vizsgaidőszak közeleg, hirtelen eszükbe jutsz és tudják a számod. Azt nem kérdezik meg, hogy hogy vagy, de te már annak is örülsz, hogy egyáltalán valaki felhív.
6. Te leszel a Nagy Egyetértő! Szeretnél a menők közé tartozni? Ehhez igazán nem nagy ár, ha a többiekkel kórusban le kell fikáznod másokat valamiért. Az mindegy, hogy szerinted nem is állt az illető haja hülyén, a konformizmus a fontos. Legalább addig sem téged beszélnek ki. Szóval a saját érdekedben mindig mindennel érts egyet. Akkor is, ha nem. Az önálló véleményt pedig felejtsd el örökre!
7. Te leszel az Egyéjszakás Kalandor! Elhiszed, hogy a magadfajták maximum egy gyors menetre jók a Morri2 mosdójában, hiszen hosszú távon kinek kellene egy ilyen torzszülött nyomi? Légy hálás, hogy egyáltalán matt részegen hajlandó valaki bottal megpiszkálni, fogadd el, hogy ennyi jár és nem több... És semmiképp ne merj felháborodni, ha még a nevedre sem kíváncsiak. Legalább lesz mivel menőzni a többiek előtt, tiszta YOLO. Sőt, akár még 5 percig jó nőnek/pasinak is érezheted magad, mert valaki veled elégítette ki a fizikai szükségletét. Halleluja!
Nem sorolom tovább, biztos még lehetne, de ha magadra ismertél bármelyik kategóriában is, akkor ragadd meg az alkalmat, hogy jön az újabb év és gyorsan változtass. Kezdetnek szűrd ki, hogy kik azok, akik tényleg a barátaid és kik azok, akik csak az élősködő haver kategóriájába esnek. Hidd el, aki számít, az a görcsös teperés nélkül is szeretni fog. Persze lesznek olyanok, akiknek sosem leszel elég jó, de elárulok egy másik titkot: nem kell mindenkivel jóban lenni. Aki nem adja meg számodra a minimális tiszteletet, azzal nincs dolgod. Nem kell utálnod, egyszerűen csak éld az életed és ne foglalkozz vele.
Egyébként tudjátok mi a legszomorúbb? Hogy sokszor ezeket a szerepeket nem is a barátaink várják el tőlünk, hanem mi hisszük el, hogy enélkül, csak önmagunkért nem vagyunk szerethetőek. Mi kényszerítjük bele magunkat a hülye helyzetekbe, amiket megbánunk.
Úgyhogy Kedves Felebarátaim, azt hiszem, ideje felhagynunk a kompenzálással. Természetesen magam is érintett vagyok a témában (hálisten nem mindegyik kategóriában), így még nem tudok kész válaszokkal szolgálni arra, hogy hogyan lehet kitörni ezekből a szerepekből. Egyelőre azt a stratégiát követem, hogy igyekszem szétválasztani, hogy mi az, amit tényleg én szeretnék és mi az, amit a bennem élő megfelelési vágy kényszerít ki. Tanulok nemet mondani és kialakítani a saját határaimat. Próbálok őszintén szembe nézni a valósággal és a lehetőségeimmel. Igyekszem változtatni azon, amire van befolyásom. Próbálom meglátni magamban a jót és értékeset. Ha kihozzuk magunkból a legtöbbet, akkor a magunk tökéletlen módján elérhetjük a saját tökéletességünket. Itt nem valami objektív dologra gondolok, csak egy szubjektív elégedettségi állapotra. Amikor büszkén tudsz a tükörbe nézni, mert megtettél mindent aznapra.
Na de most már nagyon átmentem Coelho-ba, félek, ha visszaolvasom az utolsó 20 sort, akkor már én sem értem, úgyhogy mára ennyit!:)