Lássuk, most milyen az élet 90 kiló alatt...:)
Szóval kezdem azzal, ami ilyenkor talán mindenki első kérdése lenni: 85,5 kiló vagyok. Ami azt jelenti, hogy 1 hónap alatt lement -5,6 kiló. Örülök neki, de azért csak visszafogottan. Egyrészt lehetne több is, de mivel még mindig kicsit hadilábon állok az edzéssel, mostanában kevésbé olvadtak a kilók. Másrészt többször belevágtam már nagy fogyókúrákba, életmódváltásokba és akkor is szinte mindig csak a bűvös 5 kilóig jutottam velük, utána minden visszajött, sőt még a többszöröse is. Szóval nem rossz ez, csak még nem hiszem el, hogy tovább is juthatok. Ez egy erős lélektani határ, amit remélhetőleg mielőbb sikerül áttörni. Ha lenne olyan elvetemült rajtam kívül, akit érdekel a testsúlyom változása, hát íme egy kép a grafikon róla. Igaz, ez csak dec.28-tól számol, mert akkor tudtam meg Tőletek, hogy létezik egy kalóriabázis nevű oldal, ami tök jó:)
Ami még mindig dicséretes, hogy az étkezést elég jól tudom tartani, viszont sokkal többet kéne mozognom. Ezért holnaptól belevágok egy újabb fitnessblender.com-os otthoni tornavideós programba, de ez most 2 hónapra fog szólni. Az külön jó benne, hogy az elején állapotfelméréssel indul, így majd látni fogom a fejlődésemet és így egyébként is muszáj lesz naponta mozogni. Azt is tervezem, hogy néha, ha lesz mellette még erőm, akkor nyomom majd a szobabiciklit is a napi tornákon felül. Na jó, még tovább emelem a tétet: ha sikerül megcsinálnom ezt a két hónapot és a mozgáskoordinációm fejlődik annyit, hogy legalább ne egy elcseszett részeg pingvinre emlékeztessen, akkor talán esetleg még az is előfordulhat, hogy lehet, hogy netántán ellátogatok valami edzőterem féleségbe és megnézem mostanában milyen órákon lehet részt venni.
Na és hogy hogy telnek a hétköznapok? Teperek az új helyen, hogy felvegyenek, eddig azt hiszem elég jól megy, a kollégák jófejek és remélhetőleg jól érzékelem, hogy nem utáltak meg még nagyon, sőt:) Ezen kívül nagyon élvezem, hogy a ruháim normálisan rám jönnek. A feszülős téli kabát még feszül, de már nem annyira, csak alig. Kb. most értem el azt a szintet, ami nyár körül volt, szóval az őszi/téli hízás/zabálás előtti "rendes" állapotot (persze 85,5 kg se rendes, de azt hiszem az utóbbi 3-4 évben kb. ekörül ingadoztam).
Ez más változásokkal is jár, például 1 millió év óta először újra beszabadultam sminkcuccokat nézegetni egy dm-be. Nem mondom, hogy egyáltalán nem sminkeltem magam mostanában, de csak ritkán, alkalmakkor, mert úgy voltam vele, hogy pont leszarom a sminkelést, ha inkább alhatok helyette reggel. Na jó, ezt még most is tartom :D De most kezdem érezni hosszú idő után újra, hogy mintha megint ébredezne a nőiességem bennem és ez nagyon jó érzés. Miután azt éreztem évek óta, hogy labdába se rúghatok, úgyhogyegyébkéntisminektúráztassam magam, jó újra kicsit optimistábban állni a dolgokhoz. Na még valószínűleg jó darabig nem fogok férfiszíveket törni, de kicsit közelebb kerültem hozzá:)
Ja: és az új évi fogadalmaim közül már egy mindenképpen pipa: LEDIPLOMÁZTAM!!!!! :DDDDD Ez is volt az oka kicsit az eltűnésemnek, ki kellett hevernem az egészet. Ugyanis baromira sokat stresszeltem előtte, konkrétan aznap reggel még enni se bírtam, ami azért valljuk be, ironikus, mert stressz hatására mindig zabáltam, mint a disznó, de akkor nem ment le semmi. Szóval elmentem nulla alvással, evéssel és 1 kávéval, de túléltem, sikerült, jöhet a következő kihívás:))