Már napok óta írni akarok, csak nem tudom, hogy mit és hogyan, mert egyszerre mintha sok minden történne és semmi. 

Sziasztok!

No nem elsunnyogni akartam a helyzetjelentéseket, csak gondoltam nem olyan érdekes, ha minden nap leírom hány kiló vagyok, úgyhogy inkább a kitekintő posztokra fogom tenni a hangsúlyt, abban hátha más is talál inspirációt vagy elgondolkozik jobban arról, hogyan viszonyul saját magához vagy az élet dolgaihoz.

Ronda vagy? Kövér? Alacsony? Kicsi a farkad? Vagy egyik sem, de az önértékelésed nulla és nehezedre esik elfogadni magad? Akkor most Hozzád szólok! És persze azokhoz is, akik szeretnék megtudni mi megy végbe hasonszőrű ismerőseik lelkében.

Szóval az van, ha nem felelsz meg a társadalom szépség ideáljának és bármilyen külső jegyedből kifolyólag hátrányos helyzetben vagy, akkor első körben jó eséllyel az alábbi mentőötletekhez nyúlsz:

Figyelem: őszinte és szubjektív poszt következik erős idegzetűeknek!:) Mostanában olvasgattam a témáról pár kommentet, így gondoltam megér néhány sort.

A párkeresés soha sem könnyű dolog, ezer dolog befolyásolja, így nem szeretném fekete-fehéren láttatni a témát, de nyilván mindenki tudja, hogy a külsőn rengeteg minden múlik. Lássuk, milyen férfiút keresni az XXL méretű lányoknak. Spoiler: nem túl jó.

Nos, kezdem a jó hírrel, a testsúlyom végre ismét 8-as számjeggyel kezdődik (nem gondoltam volna, hogy valaha ennek is örülni fogok, de hát ez van, igyekszem ezen túllépni), 89,1 kg, szóval eddig -2 kiló a blog indulása óta.

Először is köszi mindenkinek a sok tanácsot, bátorítást, buzdítást, szuper jól esik és ki is fogok jó néhányat próbálni közülük!:)

Napfényes szép jóreggelt mindenkinek!

Miután már nem ez az első életmódváltásom (bár az utolsónak tervezem), nagyon jól tudom, hogy milyen fontos a mozgás mellett a helyes táplálkozás. Szóval a következő betartandó szabályokat állítom magam elé:

1. Heti 5-ször legalább félóra mozgás.
2. Napi 1-szer legalább relaxáció/meditáció.
3. Nem zabálok, hanem eszek. És nem a tv/monitor előtt, hanem megadom a módját, odafigyelek, kiélvezem.
4. Búcsút mondok a fehércukornak és a fehérlisztnek.
5. Csak teát és vizet iszok.
6. Napi 2 liter folyadékbevitel minimum.
7. Mindig legalább 7 órát alszok.

Nos, ennyi, nem is tűnik olyan vészesnek, persze betartani annál nehezebb lesz.

Ó és még mielőtt kifelejteném: az alkohol. Jól tudjuk, hogy agyon vannak cukrozva az égetett szeszek, a koktélok stb., így ezentúl maradok a fröccsnél. De azt is csak néha:)

Nektek van még tippetek, mire érdemes figyelni? Köszi!:)

Mindig a beismerés a legnehezebb. Mikor rádöbbensz, hogy az a felpuffadt zsírtömeg a tükörben, nos...az tényleg hozzád tartozik. Minden kilogrammja te vagy. Egy formátlan, óriásamőbaszerű izé.
De amíg erre rájössz, addig hosszú út vezet. Sunyi dolog a hízás, igazán alattomos. Ahogy kúsznak a kilók, először a ruhatárad mérete nő meg. Úgy kezdődik, hogy egyre több csalódásba futsz. A szíveddel reméled, hogy az a csini ruhadarab rád jön, de a tested beint és kiröhög. Majd egyszer csak azon kapod magad, hogy utálsz vásárolni járni, nagy ívben kerülöd a ruhaboltokat és már szinte nem is érdekel mit veszel fel, csak férjél bele és legyen nagyjából előnyös. Nagyon jól tudod, hogy a téli kabátod rég nem jön rád, a kardigánod gombja legalább két hete lekatapultált rólad és szoknyát már inkább nem is hordasz, mert nincs mit megmutatnod a világnak.  Egyre kevésbé foglalkozol magaddal, a sminkelésről, a körömlakkozásról is leszoksz szépen lassan.... Látszólag mintha te sem tudnád miért. De az ok nyilvánvaló: úgyis mindegy ehhez a testhez, neked már lőttek, anyukám. Valahogy lustábbá, rendetlenebbé is válsz, a belső káoszt tökéletesen kezdi mutatni a környezeted. Az elszivárgott akarat darabjai hevernek mindenütt.