Lássuk, most milyen az élet 90 kiló alatt...:)

Hát sziasztok ismét!:)

Kezdem a bevallanivalóval:

Első körben leszögezném, hogy nyilván akkor a leghatásosabb a testmozgás és a fogyási folyamatok, ha van mellettünk szakember, aki tud ezekben segíteni. Könnyebben elkerülhetőek a sérülések vagy akár az, hogy rosszul csináljuk a gyakorlatokat és így rontsuk az edzésünk hatékonyságát. Szóval alapjáraton teljesen egyetértek az Index cikkével. De...

Hát ismét nem vagyok túl jó passzban, ez a fogyási folyamataimra is rányomja a bélyegét, ma reggel 87,3 kg-ra ébredtem.

Talán kissé korán adtam ezt a kevésbé szerény címet a mai bejegyzésnek, de nem véletlenül, ugyanis mikor elkezdtem blogolni, megfogadtam, hogy most igenis sikerülni fog. Más opció nincs, így kell hozzáállnom: siker vagy siker. Egyébként is elég béna lenne, ha 1 év múlva ilyenkor nem karcsúra fogyva írnék posztot, hanem szégyenkezve bevallanám, hogy ja igen, közben már 100 kilóra dagadtam. Na ezt kösz, nem. Tehát lássuk, mi a helyzet.

Az Úr 2015. évében, életmódváltásom 11. napjának estéjén utolért egy falásroham. Ahhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh.
Szóval íme az ötleteim, hogy ha rád tör a falásroham, mi segíthet. Nem, semmiképpen se kapj be egy Snickerst.

Szóóóóval írtam, hogy úgy érzem nem edzem eléggé keményen, így visszatértem egy régi-új kedvencemhez, a fitnessblender.com-hoz:) Csomó tornás videó van fent bemelegítéssel és nyújtással a végén, én nagyon szeretem!

Kezdjük a száraz tényekkel: még mindig 88,4 kg környékén járok. Ismét kicsit beragadtam, mert már 3 napja ugyanez a súlyom. Természetesen most is a halálba frusztrál a dolog, de hát így jár az, aki naponta méri mérlegen magát.

Ha hozzám hasonlóan Te is minden évben ugyanazokat fogadod meg január elején, akkor be kell vallani, hogy valamit rosszul csinálunk. És nem, attól sem érezhetjük jobban magunkat, ha ismerőseink 98%-a is ugyanúgy belebukik világmegváltó terveibe, mint mi.